“Meci” hanesan naran ne’ebé fó ba lumbriga Palolo iha lian fataluku, ne’ebé ko’alia iha munisípiu Lautém iha kosta súl Timor-Leste nian. Festivál Meci maka eventu tradisionál krusiál ida ba komunidade Fataluku, ne’ebé maka ligadu tebes ho sira nia kalendáriu indíjena, prátika ambientál sira, no festa rituál sira.

Iha ne’e maka deskrisaun ida kona-ba ninia signifikadu:

Eventu Biolójiku: Festivál Meci iha ligasaun direta ho desova husi ular Palolo. Verme tasi segmentadu sira-ne’e mosu hodi reproduz iha tasi-ibun besik Loré nian.
Kalendáriu Agríkola: Tempu emerjénsia Meci nian maka markadór ambientál xave ida ne’ebé ajuda komunidade lokál atu akompaña estasaun sira no planeia sira nia atividade agríkola sira.
Signifikadu Kulturál: Festivál Meci nu’udar selebrasaun tradisionál ba ema Fataluku. Ida-ne’e envolve kolesaun hosi verme Meci nia segmentu seksuál sira durante sira nia desova.
Uzu Kulináriu: Lume Palolo ne’ebé halibur ona, komunidade lokál sira tunu no konsume iha maneira oioin.

Komparasaun ho Kultura Seluk: Festivál Meci iha paralelu ho eventu kolleita lumbriga Palolo nian ne’ebé hanesan iha parte sira seluk iha Pasífiku Osidentál, hanesan serimónia Bau Nyale iha Lombok, Indonézia.

Patrimóniu Kulturál Imateriál: Iha esforsu atu peskiza no konserva tradisaun “Meci” iha Timor-Leste nu’udar Patrimóniu Kulturál Imateriál (ICH).

Iha rezumu, “Meci” iha kontextu Timor-Leste nian barak liu duke hanesan ular de’it. Ida-ne’e reprezenta ligasaun vital ida entre ambiente, prátika agríkola sira, no tradisaun kulturál úniku sira hosi ema Fataluku sira iha rejiaun Lautém. Mosu no kolleita husi verme Meci sira selebra liuhosi festivál anuál ne’ebé signifikativu.